FilmJUS Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete b e s z á m o l ó j a a 2006. évi tevékenységéről

A FilmJUS Választmánya 3 alkalommal, a vezetőség 9 alkalommal ülésezett 2006-ban, a meghozott határozatok irányították a menedzsment tevékenységét.
Ezek közül az alábbiakra vonatkozók voltak a meghatározók.
A FilmAgent Kft. megalakulását egy 2005-ös Választmányi határozat alapozta, ekkor kapott felhatalmazást a Vezetőség, ill. az Elnök, hogy bejegyeztesse az ügynökséget a cégbíróságnál. Mindez áthúzódott a 2006. év elejére. A Választmány május 16-i ülésén, a megbízott ügyvezető, Dr. Kiss Gabriella által benyújtott megvalósíthatósági tanulmány alapján zöld utat kapott az ügynökség tevgékenysége.
Idézet a választmányi jegyzőkönyvvől:
A korábbi határozatok alapján a FilmAgent Kft. cégbírósági bejegyzése 3MFt törzstőkével 2006. február 23-án megtörtént, a Választmány a benyújtott tanulmány alapján indíthatja el a tényleges tevékenységet. Prognosztizálható, hogy a FilmAgent tevékenysége első három évében valószínűleg még nem lesz önfenntartó, viszont célkitűzésként megfogalmazható, hogy azt követően a vállalkozás már nyereséges.
A tevékenység végzéséhez a tervezet szerint a FilmJUS, mint a FilmAgent egyszemélyes alapítója, tagi kölcsönt ad a Választmány által megszavazott mértékben, amely kölcsönt (a következő 1-2 évben még adottal együtt) a FilmAgent a későbbi nyereségéből majd visszafizet.
A benyújtott tervezet 2 verziót tartalmaz, ennek oka, hogy az elmúlt hetekben az MTV megkereste a FilmJUS-t és a FilmAgent-et, ajánlatot téve arra, hogy az MTV-vel (állítólag színlelt) szerződéses viszonyban állókat a későbbiekben a FilmAgent ügynöki közreműködésével kívánják foglalkoztatni. Ugyan néhány hét alatt az MTV illetékesei több működési verziót is felvetettek, szóba került a HSC és egy, a kameramanok által alapított kft-t is bevonják a konstrukcióba, de láthatóan az MTV-ben nem alakult ki egységes vélemény és elhatározás. A FilmAgent elkészítette költségvetésének azt a verzióját is, amikor 80-100 TV-s szakalkalmazott foglalkoztatása az ügynökségen keresztül bonyolódik, de ez csak egy lehetséges opció, amelynek pillanatnyilag nem túl nagy a realitása. A beterjesztő kéri a Választmányt, hogy azzal a feltétellel kezelje ezt a lényegesen nagyobb volumenű költségvetés verziót, hogy ez csak az MTV-vel kötött szerződés esetén lép érvénybe, különben az első verziót hagyja jóvá.
Többen a Választmány tagjai közül kétségüket fejezték ki az MTV szándéka komolyságát illetően.
Ezt követően a Választmány meghozza határozatát:

Az eltelt időben az ügynökség tevékenysége kiszélesedett, miközben a mellékelt beszámoló és az ugyancsak mellékelt költségvetési elszámolás alapján látható, hogy a rendelkezésre álló keretekből nagyon gazdaságosan működött, sőt az első, töredék évben a Választmány által megszavazott 11MFt-os keretből csak 6.270.298 Ft-ot költött el, sőt a 2006-os pénzügyi évben a FilmJUS csak a törzstőkén kívül csak 5MFt-ot tagi kölcsönt utalt a FilmAgent-nek. Ez látszólag alaphiányt eredményezett, de látható, hogy ez a fel nem használt tagi kölcsönnek tudható be. A 2007 elején utalt tagi kölcsönből az ügynökség pótolta az említett alaphiányt.
A Vezetőség az év folyamán több alkalommal is foglalkozott a FilmJUS Alapítványnál történtekkel, ezt a legjobban a Vezetőség februári ülésének jegyzőkönyve foglalja össze:
Idézet a FilmJUS Vezetőségének 2006. február 4-én tartott ülése jegyzőkönyvéből:
A Vezetőségi ülés a Vezetőség két tagjának (Bánki Ivánnak és Böszörményi Zsuzsának) kérésére ült össze, 4 tag jelen van, határozatképes. A megtárgyalandó ügyre tekintettel az ülésre meghívást kapott a Filmjus Alapítvány kuratóriumának elnöke és Ellenőrző Bizottságának vezetője. Az összehívást kezdeményező két tag egyben a Filmjus Alapítvány kuratóriumának tagjai.
Sós Mari beszámolt az elmúlt néhány nap eseményéről, amikor is alapos gyanú merült fel, hogy az Alapítvány könyvelője (Leányváriné) többszöri alkalommal saját és férje számára pénzt utalt át, aláhamisítva a kuratórium elnökének aláírását. A gyanút az keltette, hogy egy nemrég felbontott 10 MFt-os lekötés után a folyószámlán már csak 6 MFt körüli összeg maradt. Sós Mari a bankban érdeklődött, ahol közölték, hogy papír alapú utalások történtek Leányváriné és férje részére (számlájára). Ehhez tudni kell, hogy egyrészt az Alapítványnál csak és kizárólagosan Sós Marinak van utalási joga (ez egy később megvizsgálandó kérdés, hiszen több mint egy éve a civil szervezeteknél is kötelező a két aláírásos utalás) másrészt 2005 eleje óta Sós Mari csak elektronikus úton utal át összegeket.
Miután bebizonyosodott, hogy az elmúlt három hónapban Leányváriné több mint 6 MFt összeget utalt át saját részére, erről a tényről január 24-én Sós Mari tájékoztatta a FilmJUS elnökét, Kabdebó Györgyöt. Január 26-ára összehívtuk az Alapítvány ellenőrző bizottságát (Babiczky László, Rák József és Szilágyi Virgil), amely ülésen az a döntés született, hogy következő napra (2006. január 27-ére) behívjuk Leányvárinét és feltárjuk gyanúnkat).
2006. január 27-én 10 órakor megjelent a könyvelő (jelen volt az ellenőrző bizottság valamennyi tagja és Kabdebó György) a 2005. évi iratokkal és a közlésre, hogy felfedeztük a jogtalan utalásokat, rezzenéstelen arccal beismerte a tényt. Jegyzőkönyvvel átvettük az általa akkor behozott iratokat, és kértük, hogy még aznap 14 óráig hozza be az Alapítvány székhelyére valamennyi nála lévő, az alapítvánnyal kapcsolatos iratot (később kivizsgálandó, hogy az Alapítvány miért a könyvelő lakásán tárolta majd valamennyi iratát). Leányváriné aznap 14 órára behozott egy csomó iratot, de nem várta meg a jegyzőkönyv felvételét, így azokról később készült leltár.
A fenti szembesítő megbeszélésen közöltük Leányvárinéval, hogy amennyiben hétfő (január 30.) déli 13 óráig visszautalja a jogtalanul eltulajdonított összegeket, úgy az enyhítő körülményként esik latba.
Hétfőn, a határidő előtt néhány perccel Leányváriné telefonon közölte Kabdebó Györggyel, hogy nem rendelkezik akkora összeggel, hogy visszafizethetné az eltulajdonított pénzt, de most átutal 100.000 Ft-ot és később törleszt, továbbá kéri, hogy ne tegyünk rendőrségi feljelentést, családi állapotára való tekintettel (5 gyereket nevel).
A komolytalannak tekinthető bejelentést követően Sós Mari feljelentést tett a IX. kerületi rendőrségen.
Február 3-án összeült az Alapítvány kuratóriuma, megvitatta az előállt helyzetet és a jelen jegyzőkönyvhöz csatolt határozatot hozta.
Sós Mari beszámolója után Böszörményi Zsuzsa elmondta, hogy az idő rövidsége miatt nem teljes pontossággal, de megállapították, hogy Leányváriné már 2003-ban elkezdte ezirányú tevékenységét és az elmúlt két és fél év alatt mintegy 26 MFt nagyságú az elsikkasztott pénz nagysága. Egyben a kuratórium felelőssége mellett felveti a felügyelő bizottság és a független könyvvizsgáló felelősségét is.
Bánki Iván felveti, hogy a kuratóriumi ülésen szóba került a teljes kuratórium lemondása, de úgy döntöttek, hogy a vizsgálat és az esetleges kárrendezés befejeztéig ezt nem teszik meg.
Kabdebó György javasolja, hogy a kuratórium folytassa a tevékenységét, de csak a feltétlenül szükséges, azaz a szociális segélyezési területen, a rászorulók nem károsulhatnak a sajnálatosan bekövetkezett ügy miatt.
A Vezetőség egyhangúan megszavazza , hogy a kuratórium csak ezt a szűkített körű tevékenységet végezze (értelemszerűen beleértve az esetleg felmerülő nyugdíjpénztári kifizetéseket). Ugyancsak egyhangú határozat született arról, hogy fel kell számolni azokat az anomáliákat, amelyek segítették a fent vázolt tett elkövethetőségét, úgymint a banki utalások csak kettős aláírással történhessenek és a SzMSz-be rögzíteni kell az iratkezelési szabályokat és ezeket szigorúan be kell tartani, tartatni.
Kárpáti György javasolja, hogy az ügyről egy szélesebb kört is tájékoztatni kell, az esetleges rémhírek, vagy álhírek elterjedését megakadályozandó.
Kabdebó György elmondja, hogy legkésőbb április közepére össze kell hívni egy Választmányi ülést a tervezett Ügynökség ügyében és akkor óhatatlanul tájékoztatni kell a Választmányi tagokat.
Kárpáti György szerint mindent el kell követni a kárenyhítés érdekében, ehhez egy nagyon jó ügyvédre is szükség van, hiszen felmerült a bank felelőssége is, az pedig kemény „ellenfél”.
Ugyancsak ügyvédre lehet szükség az ügy munkajogi vonatkozásában is, hiszen a könyvelő munkaviszonyának megszüntetése sem hétköznapi eset, jó lenne ott sem hibát véteni.
Többen felvetik, hogy meg kéne tudni, hol építkezik Leányváriné és bejegyzést tetetni az ingatlanra, később ez is lehet a kárenyhítés egyik lehetséges útja.
A Vezetőség javasolja, hogy az Alapítvány kuratóriuma keressen egy ügyvédet és egy kisebb honorárium, továbbá egy bizonyos százalékban meghatározott sikerdíj fejében motiválja, hogy lehetőség szerint sikeresen vissza lehessen szerezni az elsikkasztott összeget. - idézet vége -
A kialakult vita végén a Választmány egyhangúlag egyetértett a Vezetőség által hozott határozatokkal, miszerint:
A Vezetőség – mint az Alapszabály és az SzMSz szerint erre jogosult szervezet – felkéri a Kuratóriumot, hogy folytassa tevékenységét mindaddig, míg az Ügy minden részletére fény nem derül, továbbá le nem zárul a rendőrségi vizsgálat;
A Kuratórium az elkövetkező időszakban csak a szociális tevékenységét folytatja, azaz a segélyezést és a nyugdíjpénztári támogatást, csak ilyen irányú kifizetéseket eszközöl;
A Kuratórium tagjai a vizsgálat lezártáig nem vesznek fel honoráriumot;
A Kuratórium erre felkért két tagja, Bánki Iván és Böszörményi Zsuzsa egy terv-tény típusú költségvetés-tervezetet készít (hasonló, mint amilyent a FilmJUS már 10 éve alkalmaz) egyrészt már a 2006-os évre is, továbbá egy új könyvelő segítségével visszamenőlegesen is ellenőrzi a könyvelést;
A FilmJUS Alapítvány mostantól kezdve független könyvvizsgálót alkalmaz pénzügyi tevékenysége ellenőrzésére.
A Vezetőség az év folyamán több alkalommal meghallgatta az Alapítvány kuratóriumának beszámolóját az ügyek állásáról. Az Alapítvány kuratóriuma felkért egy ügyvédet az ügyek vitelére, több alkalommal került sor megbeszélésre az elkövető jogi képviselőjével, de mindeddig nem sok sikerrel.
Végül is lezárult a rendőrségi vizsgálat, Leányváriné beismerte tettét és minden következményével együtt magára vállalta azt. Az ügy átkerült a bíróságra, ahol tudomásunk szerint mindmáig nem tűzték ki még az első tárgyalást sem.
A rendőrségi szakasz lezárultát követően a vezetőség ismét napirendjére tűzte a Kuratórium lemondásának ügyét.
Idézet a FilmJUS Vezetőségének 2006. november 8-án tartott ülése jegyzőkönyvéből:
Második napirendként a FilmJUS Alapítvány kuratóriumának újjáalakítás került terítékre. Ennek apropója, hogy lezárult a rendőrségi vizsgálat, a valamikori könyvelő, Leányváriné teljes mértékben elismerte tettét és annak nagyságát, az ügy immáron bírósági szakaszba lépett.
A Vezetőség elérkezettnek látta az időt, hogy miután az Alapítványnak, az ügy kirobbanása és a teljes kuratóriuma, továbbá ellenörző bizottsága lemondása után csak ideiglenes, csökkentett hatás­körű vezetése volt, új kuratóriumot nevezzen ki. A FilmJUS Alapszabálya szerint a kinevezés a Vezetőség kompetenciája. Ugyanakkor a Vezetőség két tagja érintett a kuratóriumban is, ezért a határozatot a Vezetőség 3, nem érintett tagja hozta, amely határozatot a vezetőség másik két tagja tudomásul vett.
Vezetőségi határozat :
Elismerve a kuratórium szakmai munkájának színvonalát és értékét, úgy döntött, hogy az Alapítvány valamikori alapító tagjait, névszerint Bánki Ivánt, Böszörményi Zsuzsát, Lénárt Istvánt és Sós Máriát ismét felkéri kuratóriumi tagnak.
A kuratórium taglétszámát 7 főre emeli és felkéri kuratóriumi tagnak Bacsó Zoltánt, Csukás Sándort és Jankura Pétert.
A kuratórium elnöke Bánki Iván, alelnöke Böszörményi Zsuzsa, ők ketten rendelkeznek az Alapítvány pénzügyi erőforrásai felett, aláírási és utalványozási joggal a bank felé.
Az Alapítvány ellenőrző bizottságának vezetője Fabók István, tagjai Szilágyi Virgil és Dr. Kárpáti György.
Az alapító FilmJUS módosítja az Alapítvány Alapító Okiratát, miszerint tiszteletbeli elnök funkciót létesít. Az elmúlt évtizedekben végzett, nagy szociális érzékenységről tanúságot tevő munkája elismeréseként az Alapítvány tiszteletbeli elnökének megválasztja Lénárt Istvánt.

A FilmJUS Vezetőségének munkáját „színesítette” az a kihívás, amely a Digitalfilm Egyesület megalakulásával kapcsolatban merült fel.
Jól érzékelteti a problémát az a levél, amelyet a Digitalfilm Egyesület felbukkanását követően írtam a tagtársaknak, ebben próbáltam érvelni amellett, hogy a nevezett egyesület próbálkozás a jogkezelés egységességének megbontására. A levél a beszámoló melléklete!
A Digitalfilm megpróbálta azt a FilmJUS-akkreditációban lévő hézagot megtalálni, hogy nincs benne taxatív felsorolva az egyes felhasználási módok, ezt úgy próbálták értelmezni, hogy a FilmJUS tevékenysége nem terjed ki a digitális terjesztésre. Ezért aztán egyrészt kértük tagtársainkat arra, hogy újítsuk meg azt a megbízási szerződést amelyet már korábban is adtak a FilmJUS-nak, ebben most már tételesen felsoroltatnak a jogkezelési területek, másrészt kezdeményeztük a felügyeletet ellátó Miniszternél az akkreditációnk ilyen irányú módosítását.
Végül is a Digitalfilm Egyesület belátta, hogy az általa képzelt módon nem jegyeztetheti be magát mint jogkezelő szervezet, ezért elfogadta megállapodási javaslatunkat.
Idézet a FilmJUS Vezetőségének 2006. június 20-án tartott ülése jegyzőkönyvéből:
A Digitalfilm Egyesülettel kötendő megállapodást a Vezetőség jónak és célravezetőnek tartja és azt aláírásra javasolja. Ezzel a megállapodással egyrészt eleget tettünk a minisztériumi kérésnek – miszerint folytassunk tárgyalást a Digitalfilm-mel és lehetőség jussunk egyezségre – másrészt ezáltal elkerülhető a Digitalfilm fellebbezése a FilmJUS akkerditációja tárgyában, harmadrészt a megállapodás tartalma kifejezetten előnyös számunkra, mert ezúton újabb harcostársat találtunk a szerzők jogai érvényesítéséhez, úgy, hogy az semmiben nem csorbítja a FilmJUS érdekeit, sőt jogdíjbevétel növekedéshez is vezethet.
Fontos ügyként kezeltük azt a támadást, amelyet az ipari lobby indított Európa-szerte a közös jogkezelés ellen. Évek óta folyik az aknamunka - amelyet leginkább az érdekelt multinacionális cégek támogatnak - aminek az a célja, hogy amerikai mintára ne legyen az üres hordozókon jogdíjszázalék, érvelésük szerint ez rontja a hordozók eladhatóságát.
Az egész európai művészvilág hallatta ezügyben szavát, védve ezt a rendszert, ami sokaknak az egyetlen, vagy legalább is jelentős bevétele, számos művészeti termék létre sem jönne e támogatási rendszer nélkül. Egy ezügyben tartott brüsszeli rendezvény támogatására a magyar mozgókép-ipar is összefogott. A FilmJUS kezdeményezésére gyakorlatilag az egész szakma aláírta azt a Nyilatkozat ot, amelyben támogattuk az Európa-szerte megnyilvánuló tiltakozásokat. A mellékletben olvasható Nyilatkozat-ot megküldtük valamennyi magyar EU-parlamenti képviselőnek és a kulturális kormányzatnak, továbbá publikáltuk az Interneten.
A 2006-os évben újítottuk fel a Bródy második emeletén korábban megvett két lakást és annak elkészülte után költöztettük oda a Jogi Irodát és hoztuk létre az egységes Adatrögzítő Részleget. A Jogi iroda két munkahellyel, az adatrögzítés 6 munkahellyel működik.
Az építési vállalkozó kiválasztása a január legelején tartott vezetőségi ülésen történt:
Idézet a FilmJUS Vezetőségének 2006. január 3-án tartott ülése jegyzőkönyvéből:
Az egyetlen napirendhez hozzászólva Bánki Iván elmondja, hogy figyelmesen áttekintve a kézhezkapott táblázatot, azt állapíthatjuk meg, hogy három ajánlat minősíthető komolynak. A Schmid-Vad féle tervezet vélhetően félreértésre alapozva számol, mellesleg, mint a táblázatban is szerepel, hiányos!
Ha a három állva maradót nézzük, a Prim-Épszer kéri a legkevesebbet!
Kérdés: tudunk-e kötbér vagy egyéb formában garanciát kapni, hogy a vállalási ár a végleges ár lesz e?
Azután kérdés, hogy a két lakásra vonatkozó felújítási ajánlatkérés kellő biztonságot nyújt nekünk a tervezett bekerülési ár betartására?
További kérdés: van-e tapasztalatunk a fennmaradó három vállalkozó megbízhatóságát, (minő­ség és határidő tekintetében is) illetően? Dolgoztattunk már velük esetleg?
Úgy hiszem, az egyes részletösszegek elemzése építőipari árszabási ismereteket igényelne, ezeknek nem vagyok birtokában.
Ha a három cég egyformán ismeretlen, referenciát kell kérni tőlük. Ha egyik közülük bír ilyennel, és az netán jó, ráadásul nem a legdrágább ajánlat, akkor azt kell választanunk!
Kárpáti György egyetért a közelítéssel és fontosnak tartja a referencia meglétét, vagy ha nincs, kérését..
KGy elmondja, hogy a jelentkezők közül az Építő'87 nevű cégnek vannak referenciái, egyrészt ők végezték megelégedettségünkre 2004-ben a FilmJUS első emeleti irodái ablakainak teljes cseréjét (mindezt a műemlékvédelmi hivatallal nehezítve), másrészt megelőzően dolgoztak a Mafilm Róna utcai telepén és onnan is jó visszajelzések érkeztek. A többi cégtől nincsenek referenciáink.
Molnár György szerint jó szerződéssel kell körülbástyázni magunkat, amelyben kötbért kell kikötni és garanciákat kell kérni a vállalkozótól.
KGy összefoglalva az elhangzottakat, megállapítja, hogy eszerint az Építő'87 és a Prím-Épszer közül kell választanunk.
A jelenlévők egybehangzóan fontosnak tartják a referenciát, ezért KGy felhatalmazást kér arra, hogy alkudjon az Építő'87 vállalkozójával, szerinte 1MFt feletti kedvezmény is elérhető.
Továbbá összefoglalja az aláírandó szerződéssel szembeni elvárásokat:
Eszerint min. 1MFt-tal alacsonyabb árról szóljon, az ár fix vállalási ár legyen, a vis maior esettől eltekintve ne lehessen ettől eltérni, csak közös elhatározással és írásbeli szerződésmódosítással. A szerződés tartalmazzon kötbér-kitételt, továbbá legalább 1 év garanciát. A végszámla benyújtásának feltétele az átadás-átvételi jegyzőkönyv megléte, amelyet mindkét fél aláír.
A fenti feltételek mellett a Vezetőség felhatalmazza az Elnököt az Építő'87-tal való tárgyalások lefolytatására és a feltételek teljesülése esetén, az azokat is tartalmazó szerződés aláírására.
A Vezetőség hatáskörébe tartozik a FilmJUS-hoz érkezett támogatási kérelmek elbírálása, amelyre a Választmány határozata alapján a teljes évi jogdíjbevétel 1%-a használható fel.
2006-ban a Vezetőség határozatai alapján a következő rendezvények, szervezetek, ügyek kaptak támogatást:

Dr. Financsek Zsuzsanna
Dr. Tolvaj Alexandra

Közös jogkezelési tevékenység:
a filmalkotások felhasználásának engedélyezése, jogdíjbeszedés és felosztás

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere a FilmJus kérésére módosította az Egyesület közös jogkezelő tevékenységére vonatkozó határozatát. A határozat a módosítást követően tételesen felsorolja azokat a jogokat és jogdíjakat, amelyek kezelésére a FilmJus jogosult.
A Televíziós Műsorszolgáltatók Szövetsége (TMSZ) pert indított a NKÖM jogutóda, az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen, és megtámadta a fenti határozat azon pontját, ami szerint a FilmJus jogosult kezelni a filmalkotások sugárzással történő nyilvánossághoz közvetítésének jogát. A TMSZ állás­pontja szerint a határozat jogsértő, mert – többek között – olyan jogra vonatkozik, amit nem is lehetne közös jogkezelés alá vonni. A FilmJus be kíván avatkozni a perbe azért, hogy az OKM pernyertességét előmozdítsa.

A FilmJus 2006-ban két jogdíjközleményt adott ki: a televíziós sugárzásra , illetve az analóg vagy digitális hordozón történő terjesztésre vonatkozóan. A televíziós sugárzást illetően változás, hogy a korábbi években alkalmazott percdíjas rendszer helyett a jogdíj a filmelőállító ÁFA nélküli bevételének 15 százaléka. (Emellett van egy minimum is, aminél nem lehet alacsonyabb a fizetendő jogdíj). A módosításra azért került sor, mert a megelőző évben több televízió-szervezet, valamit az ORTT elnöke és a Magyar Szabadalmi Hivatal Elnöke is jelezte, hogy a bevétellel arányos díjazást tartaná megfelelőnek. Tekintettel arra, hogy a FilmJus gyakorlatában a MOKÉP-pel szemben már működött a bevétellel arányos díjbeszedés, a FilmJus a MOKÉP-nél alkalmazott díjmértéket vette át a jogdíjközleménybe is.
A 2006. évben elkészültek a 2007-re vonatkozó jogdíjközlemény-tervezetek is. (A 2007. évi, televíziós sugárzásra, illetve az analóg vagy digitális hordozón történő terjesztésre vonatkozó jogdíjközleményeket az Oktatási és Kulturális Miniszter jóváhagyta.)
Több szervezet is megkereste a FilmJus-t azzal, hogy magyar filmeket szeretne az interneten a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. Ezekre az igényekre figyelemmel a FilmJus a 2007. évre a film­alkotások lehívásos felhasználására (pl. video on demand) vonatkozóan is elkészítette a jogdíjközleménye tervezetét. A jogdíjközlemény az OKM-től kapott információk szerint már a miniszteri aláírásra vár.

A FilmJus 2006-ban szerződést kötött a Hunnia, a Dialóg és a Budapest Filmstúdiókkal arról, hogy ha a stúdiók az általuk 1948 és 1987 között előállított filmalkotásokat televíziós sugárzás céljára értékesítik, akkor a rendezők, operatőrök és filmírók részére megfizetik a FilmJus jogdíjközleményében megállapított jogdíjat.
Ugyancsak a 2006. évben kötött szerződést a FilmJus több DVD-kiadóval (Hungaroton Records Kft., Sprinter Kiadói Csoport, Multimix Kft., IP Film Hungary Kft.) arról, hogy a kiadók az általuk forgalmazott magyar filmek DVD-n történő kiadása után megfizeti a FilmJus jogdíjközleményében megállapított jogdíjat.
A fentiek mellett megkerestük a Jupiter Film Kft-t és a TMF MEDIA Kft-t is, amelyek 1945 előtt készült magyar filmalkotásokat adtak ki DVD-n, de ehhez nem kérték a szerzők engedélyét, és a szerzők részére, tudomásunk szerint, egyikük sem fizetett jogdíjat. A Kft-k elérhetőségét igen nehéz volt kideríteni, de a FilmJus mindkét céggel felvette a kapcsolatot, és tájékoztatta őket a jogi helyzetről. Amennyiben megegyezéssel nem lehet a szerzők jogait érvényesíteni, a FilmJus pert indít a két Kft. ellen.
A FilmJus arra törekszik, hogy valamennyi felhasználó illetve filmelőállító a jogdíjközleményekben megállapított jogdíjat fizesse meg. Ennek érdekében – mivel a tárgyalásra tett korábbi kísérleteink nem vezettek eredményre – a FilmJus felmondta a MOKÉP-pel 2001-ben és 2002-ben kötött megállapodásait, amelyek – elsősorban a VHS, és DVD-kiadási jogdíjakat illetően – eltértek a jogdíjközleményektől. A FilmJus javaslatot tett a MOKÉP-nek egy új szerződés megkötésére. A felek között folyamatban vannak a tárgyalások az új megállapodás megkötése érdekében.
A FilmJus tárgyalt a Magyar Nemzeti Filmarchívum Igazgatójával arról, hogy ha a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások jogainak kezelése a Filmarchívumhoz kerül, akkor a filmek alkotóinak jogdíját a FilmJus szedi be, illetve, azoknál a felhasználási módoknál, ahol az engedélyezési joggal a filmek szerzői rendelkeznek, ott a FilmJus adja meg az engedélyt is. A FilmJus elkészítette a Filmarchívummal kötendő megállapodás tervezetét, és megküldte a Filmarchívumnak.
A FilmJus ugyancsak megbeszélést folytatott a Magyar Televízióval, az MTV Archívumába tartozó filmek alkotóinak fizetendő jogdíjakról. A FilmJus azt javasolta, hogy az MTV kössön megállapodást a FilmJus-szal az Archívumba tartozó filmek MTV általi sugárzása, illetve hordozón történő kiadása esetén fizetendő jogdíjakról. Az MTV Jogi Vezetője elmondta, hogy a televízió – sugárzást illetően az MTV nyitott a megállapodásra, és ígéretet tett arra, hogy a FilmJus javaslatát az illetékes vezetők elé terjesztik, majd az MTV álláspontjáról tájékoztatják a FilmJus-t.

A tavalyi évben az információs technológiai ipar képviselői részéről a magáncélú másolásra tekintettel megállapított üres hordozó jogdíj rendszerét rendkívül heves támadások érték, amivel szemben a szerzőket, alkotókat és egyéb jogosultakat képviselő szervezetek – mind a nemzeti közös jogkezelők, mind a nemzetközi érdekképviseleti csoportosulások (az akkor még működő AIDAA, a CISAC, az EUROCOPYA, a GESAC, stb.) – közös fellépéssel tiltakoztak.
A jogi osztály is részt vett az üres hordozó jogdíj fenntartásáért vívott küzdelemben, így megküldte észrevételeit, véleményét a jogdíj létező rendszerének előnyeiről, fontosságáról és különösen az alkotók szempontjából vett nélkülözhetetlenségéről és pótolhatatlanságáról. A jogi osztály lefordította a GESAC észrevételeit az Európai Közösségek Bizottságának a jogszerű online zeneszolgáltatások határokon átnyúló közös jogkezeléséről szóló, 2005. október 18-i Ajánlásához kapcsolódóan, melyet a Vezetőség több, a témát érintő anyaggal együtt elérhetővé tett az érintettek részére. Szintén elkészült az ICMP/CIEM-GESAC Közös Nyilatkozatának fordítása a Közös Jogkezelő Egyesületek és a zeneművek online jogainak kezelésének irányításáról. Annak ellenére, hogy az észrevételek, illetve a nyilat­kozat elsődlegesen a zenefelhasználásokra vonatkoznak, azzal mi is maradéktalanul egyetértünk, lévén, az audiovizuális ipart ugyanolyan mértékben sújtaná a jogdíj megszüntetése.
Elkészült a Veszélyben a kultúra c. felhívás fordítása, a Mavrommatis-jelentés, továbbá Philippe Kern­nek az Európai Parlament számára készített, az európai közös jogkezelésről szóló jelentésének összefoglalása, valamint a magyar filmszakma valamennyi képviselőjének támogatását élvező nyilat­ko­zat, amelyet megküldtünk többek között a nemzetközi érdekképviseleti szervezeteknek, a hazai fórumoknak, minisztériumoknak, és az európai parlamenti képviselőknek is.
A jogi osztály elkészítette az EU XXL Fórum 2006. októberi ülésén hozott, a fent említett bizottsági Ajánlás kritikáját magában foglaló határozatának, valamint a legnevesebb európai rendezők, illetve az AIDAA által Barroso elnökhöz intézett nyílt levél fordítását.
A jogi osztály, válaszul az AGICOA támadására, tájékoztatta az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztályát a probléma mibenlétéről, megdöntve az AGICOA megalapozatlan vádjait és állításait.
A jogi osztály részt vett Rómában 2006. október 17-18-án tartott, a CISAC „Drámai, irodalmi és audio­vizuális művek” Technikai Bizottságának éves ülésén, ahol szó volt az online felhasználások új formáiról, az IDA-ISA-n témakörről, az egyidejű vezetékes továbbközvetítésről, a felosztásokra vonatkozó adatbázisról. A jogi osztály jelentkezett munkacsoportokba, amelyek közül az egyik leglényegesebb a közös audiovizuális disztribúciós formátum létrehozására létrejött csoport, amely decemberben Párizsban tartotta az ülését, ahol a munkacsoport tagjai – a Filmjus képviseletében a jogi osztály – személyesen elmondhatták véleményüket a közös formátum szükséges elemeiről. A közös formátum kiala­kítása, a pontosítások, a folyamatos információcsere, reagálások a formátum tervezetére 2007. március végéig elhúzódtak.
A jogi osztály dr. Hiller István kulturális miniszter úrhoz fordult az Európai Parlament Kulturális Tanácsának a jogdíjat érintő kérdéssel foglalkozó ülése – 2006. november 13. – előtt, hogy a miniszter támogatását kérje a jogosultak képviselete, illetve az üres hordozó jogdíj fenntartása érdekében, a Minisztérium részéről azonban válaszra sem méltattak minket.
A jogi osztály részt vett az EU-XXl Fórum 2007. február 26-március 1-ig, Kremsben tartott ülésén, amely során elsősorban az alábbi területek kerültek középpontba: a szerzők joga a digitális környezetben, a televízió határok nélkül irányelv revíziója, a határokon átnyúló engedélyezés, magáncélú másolás – filmek felhasználása -, értéklánc és a szerzői jogok gazdasági vetülete, film online. A Fórumon határozat született, amely elsősorban a televíziózás és az engedélyezés határok nélkül irányelvekkel kapcso­latban felmerülő kérdéseket taglalja részletesebben.
A jogi osztály szerződéstervezetet készített a finn Kopiostoval történő együttműködés céljából, jelenleg a finnek észrevételeit várjuk. A litván LATGA-A egyesülettel sikerült véglegesíteni a kölcsönös kép­viseleti szerződés tervezetét, az aláírás folyamatban van. Szintén készült tervezet a filmírókat képviselő német VG Worttal, állandó kapcsolattartás mellett az ő észrevételeiket várjuk. Küldtünk szerződés­tervezetet a brit ALCS-nek, várjuk a válaszukat. Folyamatban van a szerződéskötés a cseh OOA-S szervezettel is, a spanyol SGAE-nek a szerződéstervezet ugyancsak elkészült. Tárgyalásokat folytatunk az amerikai rendezők és filmírókat képviselő szervezetekkel is.

A FilmJus Jogi Irodájának napi tevékenysége a szóbeli és írásbeli jogi tanácsadás. Igen népszerű az elektronikus úton végzett jogi tanácsadás, amelynek keretében a FilmJus jogászai az e-mailben feltett kérdésekre válaszolnak. Emellett természetesen postai úton is lehetőség van tanácsadásra.
A jogi tanácsot kérők köre igen széles: nemcsak alkotók és filmelőállítók fordulnak hozzánk, hanem olyanok is, akik filmalkotásokat szeretnének különböző módokon felhasználni, emellett ügyvédek és egyetemi hallgatók is.

Kulturális sokszínűség
A FilmJus csatlakozott a magyar kulturális sokszínűség koalícióhoz. A Koalíció informális együttműködési forma alkotókat képviselő szervezetek között. Tagjai többek között a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Hungart (a képzőművészek közös jogkezelő szervezete) és a Magyar Színházi Társaság is. A Koalíció legfőbb célja jelenleg az, hogy elősegítse az UNESCO által elfogadott „ A kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról”  c. nemzetközi egyezmény magyar ratifikációját. (Az Egyezmény 2007. márciusában lépett hatályba.)
A FilmJus – a koalíció más tagjaival együtt - részt vett az UNESCO Egyezmény magyar fordításának szakmai szempontú korrigálásában. Munkaszerződés
A FilmJus – a Választmány tagjainak megkeresésére - megfogalmazott egy levelet a Magyar Televízió Elnökének azzal a munkaszerződéssel kapcsolatban, amelyet az MTV kívánt megkötni az általa foglalkoztatott alkotókkal. A FilmJus arra kérte az MTV Elnökét, hogy egyeztessen a FilmJus-szal a mun­kaszerződés szerzői jogokra, illetve jogdíjakra vonatkozó rendelkezéseiről, illetve az egyeztetés megtörténtéig függessze fel e munkaszerződések megkötését. A FilmJus kérte, hogy az egyeztetésen az MTV Üzemi Tanácsa is képviseltesse magát, illetve javasolta, hogy legyen jelen a Televíziós Művészek Társasága képviselője is.
A Magyar Televízió Elnöke a FilmJus megkeresésére azt válaszolta, hogy az MTV által készített munkaszerződés alapján azon alkotókkal, akiknek munkaköri kötelezettsége filmalkotás létrehozására irányul, külön megfilmesítési szerződést kell kötni, amelynek végleges tartalmi elemeit a felek egyeztetésének megfelelően fogják kialakítani.