ÖSSZEGZÉS
a GESAC észrevételeiről az Európai Közösségek Bizottságának a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló, 2005. október 18-i Ajánlásához kapcsolódóan

I. Bevezetés

A GESAC az Európai Unió 34 legnagyobb közös jogkezelő szervezetét átfogó nemzetközi szervezet, amely a zenei, grafikus, képzőművészeti, irodalmi, színművészeti és audiovizuális művek szerzőinek és jogtulajdonosainak, illetve a zeneműkiadóknak az érdekeit képviseli.
A közös jogkezelő szervezetek feladata a szerzői művek felhasználásának engedélyezése, a jogosultakat megillető jogdíjak beszedése és felosztása, a jogosultak képviselete.
A jelenleg hatályos rendszerben nemzetközi szinten a közös jogkezelők kölcsönös képviseleti szerződéseket kötnek egymással. Ennek köszönhetően valamennyi egyesület, a saját területét érintően, a saját repertoárjára engedélyt adhat a felhasználóknak, továbbá azon jogkezelők műrepertoárjára is, amelyekkel képviseleti szerződést kötött, azaz: az egész világra kiterjedő vagy több országot átfogó engedélyt adhat a saját műrepertoárjára, illetve a saját területére korlátozott, de az egész világrepertoárt átfogó engedélyt.
Az Európai Bizottság, változtatni kívánva a jelenlegi, évtizedek óta hatékonyan működő rendszeren, 2005. év folyamán egy tanulmányt készített, 3 lehetséges változatot jelölve meg. Az általa a leghatékonyabbnak tűnő opció részletes bemutatását a Bizottság 2005. október 18-i, a jogszerű online zeneszolgáltatás érdekében a szerzői és szomszédos jogok közös, határokon átnyúló kezeléséről szóló Ajánlása tartalmazza, melynek az Európai Parlament általi értékelése folyamatban van.

II. 1. Az Ajánlás összegzése
Az Ajánlás számos radikális változást javasol a közös jogkezelés területén, melyek jelentős következménnyel járnának.

Az Ajánlással a Bizottság azt szerette volna elérni, hogy ösztönözze a több országra kiterjedő engedélyezést annak érdekében, hogy a kereskedelmi felhasználók számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtsanak, illetve, hogy támogassa a jogszerű online szolgáltatások fejlődését, növelve ezáltal a jogosultakat megillető bevételt is. Lehetőséget kívánt teremteni a jogosultaknak, hogy választásuk szerint egy közös jogkezelőt bízzanak meg a műveik kezelésével az egész EU területére kiterjedően. Mivel egyetlen közös jogkezelő az egész EU területére kiterjedően adna felhasználási engedélyt, nem lenne szükség a továbbiakban kölcsönös képviseleti szerződésekre.
A Bizottság várakozásainak megfelelően végül 3 vagy 4 nagy hatalommal bíró közös jogkezelő fogja végezni az EU-ra kiterjedő engedélyezést. Ennek a 3-4 közös jogkezelőnek erős tárgyalási pozíciója lesz a repertoárjukról a kereskedelmi felhasználókkal szemben. A felhasználóknak pedig előnyük származik abból, hogy csak 3-4 közös jogkezelővel kell szerződniük, amelyektől az egész EU-ra kiterjedő engedélyt kapnak, ahelyett, hogy 25 különböző jogkezelővel szerződnének, amelyek a saját területükre korlátozott engedélyt adnak.
A Bizottság álláspontja szerint ez a modell nagyon kedvező lenne mind a jogtulajdonosok, mind a kereskedelmi felhasználók, végső soron pedig az egész társadalom számára, lévén elősegítené az online szolgáltatások fejlődését.
Azonban lenne kedvezőtlen hatása is, amelyeket azonban nem vettek teljes mértékig figyelembe, így ehelyütt neveznénk meg néhányat.

2. A Bizottság által javasolt opció hátrányai

2.1. Nagyobb repertoárok és nagy jogtulajdonosok vs. kevésbé nagyok
Ahogyan arra a Bizottság is rámutatott, a javasolt változat különösen a "nagy jogtulajdonosokra" kedvező, akik ellenőrzésük alatt tartják a művek nagy részét, továbbá a legismertebb és legjövedelmezőbb repertoárokat is.
A kisebb jogtulajdonosok és különösen a nem olyan széleskörűen beszélt nyelvű országokból származó egyedi szerzők tartanak ettől a kimeneteltől, mert annak ellenére, hogy nagy számú művet képviselnek, ezek a művek nem eredményeznek nagy bevételt, és így bonyolult és költséges a kezelésük. Amennyiben a közös jogkezelők versenyeznének egymással, úgy megpróbálnák minimálisra csökkenteni a kezelési költségeiket, hogy magukhoz vonzzák a nagyobb kiadókat, és feltehetően elutasítanák a kevésbé jövedelmező művek kezelését, mivel a hozzájuk tartozó magas kezelési költség számottevően lecsökkentené a díjazást.
Továbbá, a kevésbé ismert kiadók és a drágán kezelhető művek repertoárját kezelő egyesületek adminisztrációs költségei jelentősen megnövekednének, és a fennmaradásért kellene küzdeniük, lecsökkentve a tagjaiknak fizetendő összeget.
Ez a kulturális sokszínűség megszűnéséhez vezethetne, figyelembe véve azt is, hogy a közös jogkezelők döntő szerepet játszanak a hazai repertoár fejlesztésében, támogatásában, továbbá egy olyan rendszer fenntartásában, amelyben a nemzeti kultúra és örökség megőrizhető.
Mindezeket összegezve, amennyiben a kisebb jogkezelők eltűnnének, vagy a bevételük jelentősen lecsökkenne, megszűnne a kulturális sokszínűség fenntartása érdekében nyújtott támogatás is. Továbbá, felmerül annak is a kockázata, hogy jogkezelés nélkül marad a művek nagy száma, amelyek azonban a jövőben üzleti hasznot hozhatnak.

2.2. Az új engedélyezési rendszerhez kapcsolódó bizonytalanság
Az Ajánlásban foglaltak elfogadása a jogvédő szervezetek közti kölcsönös képviseleti szerződések megszűnéséhez vezethet, amely azonban már bebizonyította életképességét az elmúlt évek során, és alkalmazkodott az újabb és újabb technológiai, technikai fejlődéshez. Az online szolgáltatóknak pedig megvan a lehetőségük arra, hogy az egész világrepertoárra kiterjedő engedélyt kapjanak, területről területre haladva.
Egy olyan rendszernek a bevezetése, amely egyrészről az EU versenyjogi főigazgatóságának érdekeit helyezi előtérbe, és egyidejűleg védelmezi a jogtulajdonosokat is a forum-shoppinggal szemben, nem könnyű feladat, és együttműködést igényel a jogkezelők részéről.

2.3. Bizonytalansági tényezők az egyik modellről a másikra való áttérés kapcsán
Annak ellenére, hogy a Bizottság által javasolt modell a jövőben megfelelően működhet, az áttérés várhatóan évekig el fog tartani. A közbenső időben lesznek olyan jogkezelők, amelyek az egész EU-ra kiterjedő engedélyt adhatnak néhány műre. Másrészről, az általuk képviseleti szerződések folytán képviselt repertoárra is adhatnak engedélyt, amely azonban már nem fogja átfogni többé a teljes világrepertoárt. Ennek következtében a kereskedelmi felhasználóknak számos bizonytalansággal kell szembenézniük, tekintettel arra, hogy az általuk egy helyen használt valamennyi műre nem kaphatnak majd engedélyt, illetve, azok az engedélyek, amelyek alapján joggal azt gondolhatták, hogy a mű hasznosítására vonatkozó engedélyt szereztek a felhasználók, már nem lesznek érvényesek, ezért számos újabb jogkezelővel kell majd tárgyalniuk az engedélyek megszerzése érdekében, az új stabil környezet eléréséig. A kisebb felhasználók pedig valószínűleg nem fogják tudni követni a változásokat, megsértve ezáltal a szerzői jogi rendelkezéseket.
Figyelembe véve, hogy a kereskedelmi felhasználók kijelentették, hogy nekik biztos környezetre és one-stop-shop-okra van szükségük, azaz olyan képviseletekre, ahol egy helyen a világ összes művére, azaz ahol az egész világrepertoárra kiterjedő engedélyt szerezhetnek, egy bizonytalan környezet erre nyilván nem nyújthat megoldást.

III. A GESAC álláspontja
1., A GESAC is osztja azt a nézetet, hogy az Internet környezet néhány változtatást igényel. Ennek érdekében a GESAC által képviselt közös jogkezelők már megkezdték egy rendszer kidolgozását, amelyben a határon átnyúló engedélyezést a közös jogkezelők közti, ma is jelen lévő szoros együttműködés könnyítené meg. A rendszer alkalmazásával a közös jogkezelők az Európai Gazdasági Térségre (EGT-re) kiterjedő engedélyt tudnának adni az egész világrepertoárt átfogóan bármely, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező Internet-üzemeltető részére, speciális feltételekkel azonban, hogy megakadályozzák a forum-shoppingot.
A forum-shopping a közös jogkezelőket ösztönzi, hogy versenyezzenek egymással a jogdíjakat érintően, a közös jogkezelők területén azonban ez a verseny nem kívánatos következményekkel is járhat: az alacsonyabb jogdíjak a szerzők felé is alacsonyabb bevételt jelentenek. Továbbá, a felhasználók is megpróbálnának hasznot húzni a legkevésbé erős szerzői jogi védelemből, és a leggyengébb pozícióban lévő közös jogkezelőből. Így ez a közös jogkezelő lenne a legkevésbé hatékony is. Mindezek miatt a forum-shopping elkerülendő megoldás.

A GESAC által kidolgozandó rendszer a következő előnyökkel járna:

• A jogtulajdonosok magas fokú védelme, biztosítva számukra a lehetőséget, hogy a kizárólagos jogaikat gyakorolják, megakadályozva a felhasználók "forum-shopping" -gyakorlatát;
• Megfelelő egyensúly biztosítása a nagy és kis repertoárok között;
• Valamennyi szerző és kiadó megfelelő védelme és egyenlő elbánás biztosítása, akár sikeres, akár kevésbé sikeres, illetve akármilyen nyelven készült is a művük;
• Valamennyi közös jogkezelő érdekeinek figyelembe vétele, különösen a kisebb és közepes méretűeké, amelyek cserében biztosítják Európa kulturális sokszínűségét;
• "One-stop-shop" - ok létrehozásának lehetősége, ahol a kereskedelmi felhasználók az általuk igénybe venni kívánt földrajzi területre - legyen az akár egy, akár több terület - az egész világrepertoárt érintően felhasználási engedélyt kaphatnak;
• A jogbiztonság garantálása a kereskedelmi felhasználók részére;
• Az EU versenyjogi főigazgatósága (DG Competition) által támasztott követelményeknek való megfelelés.

2., A rendszer kidolgozásának első lépéseként a GESAC az ICMP/CIEM-mel (a Zeneműkiadók Nemzetközi Szövetségével) közösen kiadott egy Nyilatkozatot , amely a rendszer alapelveit tartalmazza, így például:

• a Közös Jogkezelő Egyesületek (CMS) nyitva állnak valamennyi zeneműkiadó részére;
• a zeneműkiadók képviseltethetik magukat az igazgatótanácsban;
• a taggyűlést legalább évente egyszer kell tartani;
• a CMS rendszeresen köteles tájékoztatni a jogosultakat mind a műrepertoárról, mind a területi célokról, az érvényben lévő képviseleti szerződésekről;
• ICMP/CIEM elismeri a CMS által az Ajánlás keretien belül gyakorolt közös jogkezelés jogosultakat érintő előnyeit;
• a jogosultak szabadon választhatnak CMS-t az online jogaik kezelésére, illetve szabadon választhatnak, hogy a közös jogkezelésbe tartozó jogaikat másik egyesület kezelje;
• a felhasználási formák:
  A művek felhasználásának meghatározásakor az egyes felhasználási módokat az online környezethez igazítják (pl. egyedi weboldalak, portál felhasználások).
• ICMP/CIEM és GESAC vállalják, hogy a tagjaiknál szorgalmazzák, hogy kezdjék meg a nyilatkozatba foglalt pontok átvételét, a következő 12 hónapon belül.

A Közös Nyilatkozat célja a zenei jogokat közös jogkezelés keretében kezelő valamennyi egyesület irányítására vonatkozó, a közös jogkezelő szervezeteknek a határokon átnyúló online engedélyezésével kapcsolatos lehetséges együttműködésének elősegítése. A Nyilatkozattal az Európai Bizottság felé is javasolni kívánja a GESAC és az ICMP/CIEM, hogy a közös jogkezelés rendszerének megújítására az Ajánlásban fogalmazzanak meg egy, a jogosultak pozíciójának megerősítését szolgáló változatot is.

Tekintettel arra, hogy a GESAC - bár elsősorban a zeneművek jogosultjait képviselő közös jogkezelő szervezeteket fogja át - az audiovizuális művek jogosultjainak az érdekeit is képviseli, a jelen Nyilatkozatot aláíró szervezetek kifejezetten megerősítik, hogy mind a GESAC által már a Bizottság elé terjesztett álláspont, mind a fent részletezett GESAC - ICMP/CIEM Közös Nyilatkozat tartalmát maradéktalanul elfogadják, és támogatják, a tőlük elvárható módon és mértékben elősegítik az abban foglaltak megvalósítását.