F I L M J U S módosított alapszabály

IV.	AZ EGYESÜLET JELLEGE, CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
1.	Az Egyesület jellege és célja
1.1.	Az Egyesület országos.
1.2.	Célja az érintett jogosultak érdekeinek védelme, ezen belül különösen az, hogy tevékenységének kifejtése útján a szerzõi és szomszédos jogok közös kezelésérõl szóló 146/1996.(IX.19.) Korm. számú rendelet (továbbiakban: az R.) keretei között a feladatkörébe tartozó közös jogkezelést folytasson a filmalkotók és jogutódjai, valamint a független gyártók érdekében.
1.3.	Az Egyesület célja, hogy együttmûködjön a szerzõi és szomszédos jogok közös kezelését végzõ egyéb hazai és külföldi szervezetekkel.
1.4.	Az Egyesület célja továbbá, hogy filmalkotó tagjai részére szakmai, jogi érdekképviseletként elõsegítse a mozgókép szakma jogfejlõdését, célul tûzve ki a filmalkotók u.n. elsõdleges jogai tekintetében a joggyakorlás módjának törvényi és szerzõdéses feltételeinek megteremtését, amelynek eredményeképpen az Egyesület elláthatja valamennyi eddig alkotott vagy ezután alkotandó audio-vizuális mû televíziós sugárzása, bármilyen mechanikai hordozón történõ sokszorosítása, valamint bármilyen eddig vagy ezután feltalált úton való nyilvánosságrahozatala után bel- vagy külföldrõl járó szerzõi jogdíjaknak közös jogkezeléssel történõ beszedését és felosztását.
2.	Az Egyesület tevékenysége
2.1.	A szerzõi jogról szóló 1969. évi III. törvény 50/G. és 50/J §-i alapján - egyesületi tagságra tekintet nélkül, figyelemmel az R. 4. § (1) bek. f) 1. és 5. pontjára - az Artisjus Szerzõi Jogvédõ Hivatal feladatkörébe tartozó kábeltelevíziós jogdíjak és az üres videókazettákra történõ magánmásolás miatt a filmalkotóknak és a független gyártóknak az Artisjus Szerzõi Jogvédõ Hivatal, illetve jogutódja által beszedett és az Egyesületnek átadott szerzõi jogdíjak felosztása az Egyesület Felosztási Szabályzata alapján az érintett jogosultak között egyesületi tagságra tekintet nélkül. Továbbá jogdíjbeszedési és felosztási tevékenység az R. 1. § (3) bekezdésének második fordulata értelmében a jogosultak elhatározása vagy egyedi megbízás alapján.
2.2.	Az Egyesület képviseli a filmalkotókat és független gyártókat a 2.1. pontban meghatározott jogdíjaknak a beszedésre jogosult szervezettel, illetve a IV.1.4. pont körében a felhasználókkal folytatott tárgyalások és megállapodások megkötése során a saját nevében, saját igényeként történõ érvényesítése érdekében mind peren kívül, mind nem peres, illetve peres eljárásban. (R. 8. § (1) bek.)
2.3.	A 2.1. és 2.2. pontban meghatározott tevékenységek külföldi jogosultak javára történõ ellátására külföldi, az Egyesület tevékenységével azonos jellegû tevékenységet végzõ szerzõi jogvédõ szervezetekkel kölcsönös vagy egyoldalú képviseleti szerzõdések megkötése alapján (R. 4. § (1) bek. e) pont), továbbá tagság létesítése és fenntartása az ilyen szervezetek többoldalú nem kormányközi nemzetközi szervezeteiben.
2.4.	Nyilvántartások vezetése az Egyesület által ellátott közös jogkezelés körébe esõ mûvekrõl, és az érintett jogosultakról. (R. 4. § (1) bek. f) 2. pont).
2.5.	Megbízás alapján közös jogkezelés az egyesületi taggá nem váló egyéb érintett jogosultak javára.
2.6.	Közremûködés a filmalkotókat és a független gyártókat érintõ jogszabályok elõkészítésében, illetve az ilyen jogszabálytervezetek egyeztetésében.
2.7.	A tagok érdekeinek képviselete, ezen belül kizárólag a közös jogkezeléssel kapcsolatos szerzõi jogi, illetve azzal szoros tárgyi kapcsolatban álló ügyekben a jogi képviselet biztosítása.
2.8.	A filmalkotó tagok alkotó tevékenységének támogatására (kulturális-szociális támogatás) a IV.2.1. pont alapján beszedett jogdíjak terhére, azok felosztását megelõzõen a IV.2.3. pont szerinti szerzõdések és gyakorlat alapján elkülöníthet támogatási összeget, amelyet az e célra létrehozott Kuratórium oszthat el.
2.9.	A IV.2.1. pontban meghatározott közös jogkezelési tevékenységet az Egyesület az R. 14. § (3) bekezdésében meghatározott idõpontban, és csak azon feltétel bekövetkezése esetén kezdheti meg, ha az Egyesületet a Mûvelõdési és Közoktatási Miniszter az R. 2. § (1) bek. alapján felveszi a közös jogkezelõ szervezetek megfelelõ nyilvántartásába.
3.	Az Egyesület tevékenységének jellege Az Egyesület a IV.1. pontban meghatározott céljának elérése érdekében, a IV.2. pontban felsorolt tevékenységét nem gazdasági-vállalkozási tevékenységként végzi (R. 4. § (1.) bek. f) 3. pont).

VI.	AZ EGYESÜLET TAGJAI
1.	Az Egyesülethez valamennyi érintett jogosult - az Alapszabály megfelelõ rendelkezései szerint megbízást adva a közös jogkezelésre - csatlakozhat az alábbi feltételek szerint:
1.1.	Az Egyesület tagja lehet a devizajogszabályok szerint akár bel-, akár külföldinek minõsülõ filmalkotó, aki kizárólag magánszemély lehet és aki alkotó módon közremûködött film alkotásában.
1.2.	Az Egyesület tagja lehet továbbá a filmalkotó örököse, aki lehet magánszemély vagy jogi személy és amennyiben megfelel a II. 3. pontban meghatározott feltételeknek.
1.3	Az Egyesület tagja lehet az Alapszabály II.5. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelõ független filmgyártó. A független filmgyártó lehet magánszemély vagy jogi személyiséggel rendelkezõ vagy nem rendelkezõ gazdálkodó vagy egyéb szervezet. A jogi személyiséggel rendelkezõ vagy nem rendelkezõ gazdálkodó vagy egyéb szervezet az Alapszabályban rögzített jogait és kötelezettségeit a cégbírósági bejegyzõ végzésben meghatározott képviselõje útján gyakorolhatja, illetve teljesítheti.
2.	Az Egyesületnek csak rendes tagjai lehetnek. Tiszteletbeli vagy pártoló tagság nincsen.
3.	Az egyesületi tagság feltétele, hogy a belépni kívánó tag ismerje és elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatot tegyen.
4.	Az Egyesület Vezetõségének a tagfelvételi javaslat, illetve a Választmányának a tagfelvételrõl való döntés érdekében jogában áll vizsgálni, hogy a tagfelvételi kérelmet benyújtó filmalkotó, illetve független gyártó ténylegesen közremûködött-e már film megalkotásában, illetve gyártásában, valamint a szóban forgó film vagy filmek nyilvános bemutatásra kerültek-e. Ennek keretében a Választmánynak jogában áll a tagfelvételi kérelmet elutasítani.
5.	A filmalkotó vagy örököse csak abban az esetben lehet az Egyesület tagja, ha az Egyesületbe belépésekor nyilatkozik arról, hogy akár bel-, akár külföldi u.n. nem független (v.ö.II.5. pont) filmgyártó, audio-vizuális mûsor elõállító, mûsorszolgáltató vagy mûsorelosztó (1996. évi I. törvény 2. § 26., 31. pontok) szervezet vezetõje, vezetõ tisztségviselõje vagy képviseleti joggal rendelkezõ tagja/alkalmazottja-e. Amennyiben a filmalkotó vagy örököse ilyen pozíciót betölt, csak akkor lehet az Egyesület tagja, ha a belépéskor vagy tagsági jogviszony fennállása során ilyen változás bekövetkezésekor önként és írásban lemond az Egyesületben betölthetõ bármilyen tisztségviselõi funkcióról.
6.1.	A tagsági jogviszony a tagfelvétellel keletkezik. A tagfelvételre a Vezetõség tesz javaslatot és a Választmány dönt. Az Egyesület alakuló közgyûlésén résztvevõ magánszemélyek, akik kimondták az Egyesület megalakulását, és elfogadták az Alapszabályt, az Alapszabály VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásával egyesületi taggá váltak.
6.2.	A taggá válni kívánó filmalkotóknak és örökösöknek és a független gyártóknak tagfelvételi kérelmet kell benyújtaniuk az Egyesülethez, amelyrõl a Vezetõség javaslata alapján a Választmány a következõ ülésén dönt. Ha a jelentkezõ a jelen Alapszabályban elõírt tagsági követelményeknek megfelel, a Választmány a jelentkezõt tagként felveszi és errõl az Egyesület képviselõje aláírásával ellátott tagsági okiratot állít ki. A tagsági jogviszony a választmányi döntés meghozatalának napján keletkezik.
7.	A tagsági jogviszony megszûnik a tag kilépésével, kizárásával vagy a tag halálával, illetve megszûnésével.
7.1.	A tag kilépési szándékáról írásbeli nyilatkozatot juttat el a Vezetõséghez, amely következõ ülésén köteles megállapítani a kilépés tényét. Ekkor a Vezetõség a kilépõ tagot törli a tagok névsorából és errõl a kilépõt írásban tájékoztatja. A tagsági jogviszony azon a napon szûnik meg, amikor a Vezetõség megállapította a kilépés tényét.
7.2.	Egyesületbõl kizárható az a tag, aki írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget az Egyesülettel szemben fennálló kötelezettségeinek, vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan megsérti. A kizárásról a Vezetõség javaslatára a Választmány dönt. A tag tagsági jogviszonya azon a napon szûnik meg, amikor a Választmány döntése alapján a kizárásról szóló határozatát a Vezetõség meghozza. A kizárt tag a kizárási határozatot annak kézhezvételétõl számított 30 napon belül bíróság elõtt megtámadhatja.

IX.	AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1.	A KÖZGYÛLÉS
1.1.	Az Egyesület legfõbb szerve a Közgyûlés.
1.2.	A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.2.1.	az Alapszabály megállapítása és módosítása,
1.2.2.	a Szervezeti és Mûködési Szabályzat, valamint a Felosztási Szabályzat - amelyek nem állhatnak ellentétben az Alapszabállyal - irányelveinek megállapítása,
1.2.3.	az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása,
1.2.4.	a Közgyûlés tagjai közül a választmányi, a Mûbizottmányi - amelynek szervezetérõl és feladatairól az SZMSZ, illetve a Felosztási Szabályzat rendelkezik -, valamint a felügyelõ bizottsági tagok megválasztása és visszahívása,
1.2.5.	négyévenként beszámoltatja a Vezetõséget és a Felügyelõ Bizottságot és dönt a beszámoló elfogadásáról.
1.3.	A Közgyûlést négy évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt bíróság elrendeli, vagy az egyesületi tagság 1/3 része írásban, az ok és a cél megjelölésével kéri. Szükség esetén a Közgyûlés bármikor összehívható.
1.4.	A Közgyûlést a Vezetõség hívja össze.
1.4.1.	A tagokat a Közgyûlés összehívásáról írásbeli, a Közgyûlés helyét, idõpontját és napirendjét tartalmazó meghívóval kell értesíteni. A meghívókat a Közgyûlést megelõzõ 15 nappal kell elküldeni.
1.4.2.	A tagok meghívójának az elõzõ bekezdésben említetteken felül tartalmaznia kell a határozatképtelenség következményeirõl és a szavazati jog gyakorlásáról szóló tájékoztatót is.
1.4.3.	A Közgyûlésen a magánszemély tag csak személyesen vehet részt, képviselõje útján közgyûlési jogait nem gyakorolhatja. A jogi személyiséggel rendelkezõ vagy nem rendelkezõ gazdálkodó vagy egyéb szervezet képviseletére az Alapszabály VI.1.3. pontjában foglaltak az irányadók.
1.4.4.	A Közgyûlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tag nevét és lakcímét, illetve székhelyét, valamint nem magánszemély esetében a képviselõ nevét. A jelenléti ívet a Közgyûlés elnöke és a jegyzõkönyv hitelesítõje aláírásával hitelesíti.
1.4.5.	A taggá nem váló egyéb érintett jogosultak a Közgyûlésen tanácskozási joggal vehetnek részt. Ennek megfelelõen szavazati joggal nem rendelkeznek.
1.5.1.	A Közgyûlés határozatképes, ha azon a szavazatra jogosult tagok legalább 50%-a plusz egy fõ jelen van.
1.5.2.	Ha a Közgyûlés nem határozatképes, a Közgyûlés idõpontjától számított 15 napon belül bármely idõpontra az eredeti meghívóval összehívott második Közgyûlés, az eredeti napirenden szereplõ ügyekben, a megjelent szavazásra jogosultak számára tekintet nélkül határozatképes.
1.5.3.	A Közgyûlés folyamán történõ esetleges eltávozásokra tekintettel a határozatképességet napirendi pontonként is meg lehet állapítani.
1.5.4.	A meghívóban nem szereplõ ügyben a Közgyûlés csak akkor hozhat határozatot, ha a Közgyûlésen valamennyi tag jelen van és a határozathozatalhoz 50% plusz1 fõ hozzájárul.
1.5.5.	A Közgyûlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerû vagy minõsített szótöbbséggel hozza. Titkos szavazással kell megválasztani az Egyesület ügyintézõ és képviseleti szerveit. Az egyszerû szótöbbség a jelenlévõ szavazásra jogosult tagok 50%-a plusz egy fõ. A minõsített szótöbbség a jelenlévõ szavazásra jogosult tagok 2/3-a. Minõsített szótöbbség szükséges az Egyesület nevének, székhelyének, tevékenységi körének megváltoztatásáról szóló napirendi pontok esetén, valamint az Egyesület megszûnésének és más szervezetbe való beolvadásának kimondására tett napirendi javaslat esetén.
1.5.6.	Az Egyesület ügyintézõ és képviseleti szerveinek tisztségviselõire az egyesületi tagot nyílt jelöléssel lehet jelölni. A választmányi, a mûbizottmányi és felügyelõ bizottsági tagok jelölésére a Választmány által választott és megbízott jelölõbizottság tesz javaslatot. Nem vonatkozik ez a szabály az alakuló közgyûlésen lefolytatott elsõ választásra. Választmányi, mûbizottmányi és felügyelõ bizottsági jelölteket a tagok is javasolhatnak. A jelölõ listára való felkerülésrõl a Közgyûlés szavazásra jogosult tagjai nyílt szavazással és egyszerû szótöbbséggel határoznak. Megválasztott mûbizottmányi, választmányi és felügyelõ bizottsági tagnak az a jelölt tekinthetõ, aki a leadott érvényes szavazatokhoz képest a legtöbb szavazatot kapta. Szavazategyenlõség esetén az érintett személyek tekintetében a szavazást meg kell ismételni.
1.6.	A Közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
1.6.1.	az Egyesület nevét,
1.6.2.	a Közgyûlés helyét és idõpontját,
1.6.3.	a Közgyûlés elnökének, a jegyzõkönyvvezetõnek, a jegyzõkönyv hitelesítõinek és a szavazatszámlálóknak a nevét,
1.6.4.	a Közgyûlés napirendjét, lényegesebb eseményeit, az elhangzott indítványokat, a napirendi pontokhoz kapcsolódóan a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, a szavazástól tartózkodók számát, továbbá a megjelentek közül idõközben esetlegesen eltávozottak számát akként, hogy a számok összege megegyezzen az eredetileg megjelentek számával és a határozatképességet meg lehessen állapítani., a tagok esetleges tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja.
1.6.5.	A jegyzõkönyvet a Közgyûlés elnöke írja alá, és a jelenlévõ szavazatra jogosult tagok közül erre megválasztott két, a Közgyûlés bezárásakor jelenlévõ tag hitelesíti. A jegyzõkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet is.
1.6.6.	A Közgyûlésrõl a Közgyûlés jegyzõkönyvének hiteles példányai alapján a Vezetõségtõl bármely tag tájékoztatást kérhet, az egyesületi tagok a jegyzõkönyvet megtekinthetik és arról - költségükre - másolatot kérhetnek.
2.	A VÁLASZTMÁNY
2.1.	A Választmány az Egyesület azon vezetõ testülete, amely a közgyûlések között dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Választmány nem ügyintézõ és képviseleti szerv.
2.2.	A Választmány kizárólagos hatáskörébe tartozik:
2.2.1.	a tagfelvétel és kizárás,
2.2.2.	az SZMSZ és a Felosztási Szabályzat - amelyek nem állhatnak ellentétben az Alapszabállyal - elfogadása,
2.2.3.	az Egyesület éves költségvetésének, az Egyesület mérlegének elfogadása, az Egyesület különféle szabályzatainak - kivéve a vezetõségi ügyrendet - kidolgozása,
2.2.4.	tagjai közül a Vezetõség és az Elnök megválasztása, és visszahívása, kivéve a halál, vagy akadályoztatás miatt szükségessé váló választást, továbbá a vezetõségi tagok esetleges díjazásának megállapítása,
2.2.5.	a Vezetõség éves beszámolójának elfogadása.
2.3.	A Választmány 15 tagból áll. Tagjait 4 évre választják. A választmányi tagok újra választhatók.
2.4.	A Választmány összehívásáról, a részvételrõl, a határozatképességrõl, a határozathozatal módjáról, a jegyzõkönyvrõl, és a Választmány mûködésének egyéb kérdéseirõl az SZMSZ rendelkezik.
3.	A VEZETÕSÉG
3.1.	A Vezetõség az Egyesület legfelsõ ügyintézõ-képviseleti szerve.
3.2.	A Vezetõség hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyeket a jelen Alapszabály kifejezetten a Vezetõség hatáskörébe utal, továbbá enélkül is mindazok az ügyek, amelyekben a döntést a jelen Alapszabály nem utalja a Közgyûlés, vagy a Választmány hatáskörébe. A Vezetõség hatáskörét az SZMSZ elõírásai szerint a IX.3.3. pontban felsorolt kizárólagos hatáskörök kivételével az Elnökre, vagy az Ügyvezetõ Igazgatóra átruházhatja.
3.3.	A Vezetõség kizárólagos hatáskörébe tartozik:
3.3.1.	négyévente beszámol a Közgyûlésnek,
3.3.2.	elõterjesztés tétele a Választmányhoz a IX.2.2.1.-2.5. pontokban felsorolt ügyekben,
3.3.3.	az Ügyvezetõ Igazgató megválasztása és visszahívása, az Ügyvezetõ Igazgatóval szemben - ha az Ügyvezetõ Igazgató munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll - a megválasztáson és visszahíváson kívül a munkáltatói jogok, megbízatás esetén pedig a megbízói jogok gyakorlása,
3.3.4.	javaslattétel tagsági ügyekben.
3.4.	A Vezetõség 5 tagból áll. Tagjait 4 évre választják. A tagok újra választhatók. A Vezetõség tagjának tartós akadályoztatása esetén - amelyet az SZMSZ határoz meg - a vezetõség a választmányból kooptálhat új tagot.
3.5.	A Vezetõség összehívásáról, a jelenlétrõl, a határozatképességrõl, a határozathozatal módjáról, a jegyzõkönyv készítésérõl, és a Vezetõség mûködésének egyéb kérdéseirõl a jelen Alapszabály és az SZMSZ rendelkezik.
4.	A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG
4.1.	A Felügyelõ Bizottság (FB) az Egyesület belsõ, a tagok által létrehozott szerve. Ennek keretében az Egyesület ügyintézõ képviseleti szervétõl, továbbá az Elnöktõl, az Ügyvezetõ Igazgatótól, valamint az Egyesület vezetõ állású munkavállalóitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.
4.2.	Az FB köteles megvizsgálni a Választmány elé kerülõ éves, illetve a Közgyûlés elé kerülõ négyéves beszámolót, továbbá a költségvetést, a mérleget és a vagyonkimutatást. Vizsgálatának eredményét az FB elnöke ismerteti a Választmánnyal, illetõleg a Közgyûléssel. E nélkül az éves, illetve négy éves beszámolóról, a költségvetésrõl és a mérlegrõl nem hozható érvényesen határozat.
4.3.	Az FB 3 tagból áll. Tagjait 4 évre választják. A tagok újraválaszthatók.
4.4.	Az FB összehívásáról, a részvételrõl, a határozatképességrõl, a határozathozatal módjáról, a jegyzõkönyvrõl, továbbá az FB mûködésének egyéb kérdéseirõl az FB Ügyrendje rendelkezik. AZ FB ügyrendjét maga állapítja meg.
5.	AZ ELNÖK
5.1.	Az Elnök az Egyesület szakmai képviselõ személye. Az Egyesületet bel- és külföldi személyekkel szemben, továbbá hatóságok elõtt egyszemélyben képviseli. Az Egyesület nevében aláírásra egyedül jogosult, azaz teljes nevét hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelõen önállóan írja az Egyesület elõírt, elõnyomott vagy nyomtatott neve alá.
5.2.	Az Elnöknek a képviseletben való akadályoztatása esetén az Egyesület nevében történõ aláírásra a Vezetõségnek az Elnök által felhatalmazott két tagja együttesen jogosult, azaz az aláírók teljes nevüket együtt írják az Egyesület elõírt, elõnyomott, vagy nyomtatott neve alá. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben az Elnök által képviseleti joggal felruházott Ügyvezetõ Igazgató és a Vezetõség egy tagjának aláírása szükséges, akiket az Elnök akadályoztatása esetére jelöl ki. (Ptk. 29.§ (3) bek.)
5.3.	Ha az Ügyvezetõ Igazgató társadalmi-közéleti megbízatás keretében látja el az ügyvezetõ igazgatói feladatokat, a IX.6.3. elsõ mondatában meghatározott feladatokat az Elnök látja el.
5.4.	Az Elnök vezeti a Vezetõség üléseit. Akadályoztatása esetén a Vezetõség ülés-levezetõ elnököt választ.
5.5.	Az Elnököt a Választmány két évre választja. Visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelõen alkalmazni.
6.	AZ ÜGYVEZETÕ IGAZGATÓ
6.1.	Az Ügyvezetõ Igazgató az Egyesület ügyintézõ képviseleti szerve. Az ügyvezetõ igazgatói tisztség ellátható munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy megbízási jogviszony keretében. Az Ügyvezetõ Igazgató a munka- vagy megbízási szerzõdésben rábízott feladatokat köteles ellátni.
6.2.	Az Ügyvezetõ Igazgatót a Vezetõség a jelen Alapszabály IX.3.3.3. pontja alapján, a Vezetõségi Ügyrend szabályai szerint határozatlan idõre választja és bízza meg. Az Ügyvezetõ Igazgató visszahívására a megválasztás szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Az Ügyvezetõ Igazgatóval szemben a munkáltatói, illetve a megbízói jogokat egyebekben a Vezetõség gyakorolja.
6.3.	Az Ügyvezetõ Igazgató az Egyesület munkaszervezetének egyszemélyi felelõs vezetõje, az Egyesület valamennyi munkavállalójával szemben munkáltatói jogokat gyakorol. E szabályt nem kell alkalmazni, ha az Ügyvezetõ Igazgató megbízási jogviszony keretében látja el feladatait. Az Ügyvezetõ Igazgató az Egyesület megbízottaival szemben megbízói jogokat gyakorol. Minden olyan ügyben dönthet, amelyet jogszabály, vagy a jelen Alapszabály nem utal más szerv, illetve az Egyesület felettes szervei hatáskörébe. Az SzMSz-ben meg kell határozni azt az összeghatárt, amely felett az ügyvezetõ igazgató egyszemélyben nem hozhat döntést és nem diszponálhat. Döntései nem állhatnak ellentétben az Egyesület felettes szerveinek döntéseivel. Az Elnök nem minõsül az Egyesület felettes szervének.
6.4.	Az Ügyvezetõ Igazgató, illetve az általa megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület valamennyi, a jelen Alapszabályban, vagy egyéb belsõ szabályzatban meghatározott szervének ülésein.
6.5.	Az Ügyvezetõ Igazgató a képviseletben történõ akadályoztatása esetén két, az SZMSZ-ben ilyen képviseletre feljogosított munkavállaló vagy megbízott helyettesítheti. Az Ügyvezetõ Igazgató képviseleti jogát az ügyek meghatározott csoportjára nézve az Egyesület SZMSZ-ben meghatározott munkavállalóira vagy megbízottaira átruházhatja.
6.6.	Az Ügyvezetõ Igazgató felel az Egyesület számviteli jogszabályokban elõírt beszámolási kötelezettségének teljesítéséért, és az Egyesület könyveinek szabályszerû vezetéséért. Az Egyesület tevékenységérõl, vagyonáról, a beszedett és felosztott jogdíjak mértékérõl évente egy alkalommal beszámol a Vezetõségnek. E beszámoló képezi az Egyesület Választmánya elé kerülõ beszámoló alapját.

II.	FOGALMAK
Jelen Alapszabály az alábbi fogalmak alatt a következõket érti.
1.	Film Az Alapszabály alkalmazásában filmnek minõsül a rögzítés módjára tekintet nélkül bármilyen mozgókép alkotás; így a játékfilm, a televíziós játék, a dokumentum film, az ismeretterjesztõ film, az animációs film (beleértve a számítógépest is), a videóklip, bármilyen videómû, stb.
2.	Filmalkotó A film alkotója a mindenkor hatályos szerzõi jogról szóló törvényben meghatározott filmalkotók.
3.	Örökös A filmalkotó örököse az a természetes vagy jogi személy, aki a filmalkotótól öröklés útján - ideértve a törvényes, a végintézkedésen, továbbá a köteles részi igényen, vagy ezekkel azonos elbírálás alá esõ jogintézményen alapuló öröklést - megszerezte a filmalkotó vagyoni jogait, vagy azok bármely részjogosítványát, örökösi minõségét öröklési bizonyítvány, jogerõs hagyatékátadó végzés, jogerõs bírósági ítélet, vagy ezzel egyenértékû bel- vagy külföldi közokirat tanúsítja.
4.	Jogosult Az a filmalkotó vagy örököse, aki vagy amely az Egyesület tevékenysége eredményeként keletkezõ szerzõi jogdíjakból a jogszabályok, jelen Alapszabály és az egyéb szabályzatok alapján részesedni jogosult.
5.	Független filmgyártó Az a gyártó, aki vagy amely nem részese közszolgálati vagy országos kereskedelmi televíziós szervezetnek, mûholdas televíziós szervezetnek vagy országos televíziós kábelhálózatnak.

VII.	A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1.	Az Egyesület tagjai jogosultak:
1.1.	az Egyesületnek a IV.2.1. pont szerint végzett tevékenysége alapján az õket a felosztás után megilletõ jogdíjra,
1.2.	részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, tájékoztatást kérhetnek, javaslatokat tehetnek a jelen Alapszabály és az Egyesület egyéb szabályzatai szerint,
1.3.	a tag választhat és választható az Egyesület szerveibe a jelen Alapszabály rendelkezései szerint.
2.	Az Egyesület tagjai kötelesek:
2.1.	tagdíjat fizetni,
2.2.	a IV.2.1. pontban meghatározott közös jogkezelés ellátására az Egyesületnek megbízást adni,
2.3.	az egyesületi közös jogkezelés ellátásához, továbbá törvényben megállapított adók (adóelõlegek) és egyéb közterhek kifizetõ által történõ levonásához szükséges adatokat - ideértve a megfelelõ személyes adatokat is - valamint az adatokban bekövetkezett változásokat az Egyesülettel közölni,
2.4.	bármely egyesületi tisztségre (választmányi, vezetõségi, FB vagy bármely egyéb, az Egyesület által létrehozandó bizottságban való tagság) történõ jelölése esetén nyilatkozni arról, hogy az Egyesületbe történt belépése óta állt-e be változás abban, hogy a tag akár bel-, akár külföldi u.n. nem független filmgyártó, audio-vizuális mûsor elõállító, mûsorszolgáltató, vagy mûsorelosztó (1996. évi I. törvény 2. § 26., 31. pontok) szervezet vezetõje, vezetõ tisztségviselõje, vagy képviseletei joggal rendelkezõ tagja/alkalmazottja-e,
2.5.	hozzájárulni ahhoz, hogy az Egyesület a VII.2.3. pontban felsorolt adatokat kezelje, és azokat, ha jogszabály így rendelkezik, vagy a közös jogkezelés ellátásához egyébként szükséges, harmadik személyekkel közölje,
3.	Az Egyesület filmalkotó tagjai a VII.2. pontban foglalt kötelezettségeken felül kötelesek az újonnan készült és felhasznált mûveiket, továbbá a független gyártók az általuk gyártott filmeket az Egyesületnek az SzMSz-ben rögzített szabályoknak megfelelõen bejelenteni. A mûbejelentés elmulasztásából adódó károk a bejelentésre kötelezettet terhelik.

Böjte József s.k.	Kabdebó György s.k.
a Közgyûlés levezetõ elnöke	a Közgyûlés jkv. hitelesítõje
Dénes Gábor s.k.
a Közgyûlés jkv. hitelesítõje

I.	AZ EGYESÜLET NEVE
1.	Az egyesület neve: FILMJUS FILMALKOTÓK ÉS GYÁRTÓK SZERZÕI JOGVÉDÕ EGYESÜLETE (továbbiakban: az Egyesület)
2.	Az Egyesület rövid neve: FILMJUS
3.	Az Egyesület angol nyelvû neve: FILMJUS HUNGARIAN SOCIETY FOR THE PROTECTION OF AUDIO-VISUAL AUTHORS' AND PRODUCERS' RIGHTS
4.	Az Egyesület német nyelvû neve: FILMJUS UNGARISCHER VEREIN ZUR WAHRUNG DER URHEBERRECHTE DER AUDIO-VISUELLEN SCHAFFENDER UND FILMPRODUZENTEN
5.	Az Egyesület francia nyelvû neve: FILMJUS SOCIÉTÉ HONGROISE POUR LA PROTECTION DES DROITS DES AUTEURS ET DES PRODUCTEURS AUDIOVISUELLES
6.	Az egyesület rövid neve valamennyi idegen nyelven: FILMJUS

V.	AZ EGYESÜLET BEVÉTELEI
1.	Tagdíjak.
2.	A IV.1. pontban meghatározott cél szerinti, a IV.2. pontban meghatározott közös jogkezelés gyakorlásával elért bevételek, amelyekbõl az Egyesület fenntartására a Szervezeti és Mûködési Szabályzatban, illetve a Felosztási Szabályzatban meghatározott kezelési költséget von le.
3.	Az Egyesületnek magánszemélyek és jogi személyek felajánlásai alapján nyújtott egyéb eseti támogatások.

VIII.	EGYÉB ÉRINTETT JOGOSULTAK
	Az Egyesület közös jogkezelési tevékenységet folytat a taggá nem váló egyéb jogosultak javára is az R. 7.§ (1) bekezdésében és (2) bekezdés harmadik fordulatában foglalt szabályozással összhangban. A taggá nem váló egyéb jogosultak részére végezhetõ egyesületi tevékenységekrõl az SZMSZ rendelkezik.

X.	EGYÉB RENDELKEZÉSEK
	Az Egyesület mûködését érintõ egyéb kérdésekben az alkalmazandó jogszabályok és a jelen Alapszabály keretei között a jelen Alapszabályban említetteken kívül is további szabályzatokat adhat ki.